A megfelelő ragasztó kiválasztásának egyik fő szempontja a burkolólap típusa (melegburkolat vagy hidegburkolat), ezen belül is annak anyaga, színe és nedvszívó képessége. A burkolólap mérete szintén lényeges szempont, hiszen a nagyobb lapok rugalmas ragasztóanyagot igényelnek. A nagyobb elemek magasabb műszaki követelményeket támasztanak a ragasztóanyagokkal szemben, amelyeknek ennek megfelelően rugalmasabbnak és nagyobb teherbíró képességűnek kell lenniük.

A kiválasztásnál óriási jelentősége van annak is, hogy milyen környezeti hatásoknak lesz kitéve a burkolat. A szabadba kerül vagy épületen belül marad? Mekkora a várható hőingadozás mértéke a helyszínen? Építünk-e padlófűtést alá? Normál vagy vizes helyiséget burkolunk?

Figyelembe kell venni továbbá, hogy milyen a burkolandó felület minősége, de fontos tényező az is, hogy mekkora terhelés éri majd. Jelentős különbség van ebben a tekintetben a lakóépületek és az úgynevezett ipari objektumok, kereskedelmi létesítmények vagy az intézmények között. Könnyű belátni, hogy egy forgalmas irodaház vagy egy bevásárlóközpont helyiségei jóval nagyobb terhelésnek vannak kitéve, mint például egy hétvégi ház folyosója.

Általános érvényű szabály, hogy nem érdemes spórolni a ragasztó megvásárlásakor, csak a minőségi anyagok jöhetnek szóba, mert ezek garantálják a tartósságot. Az olcsóbb változatok használata csak rövidtávon jelent megtakarítást, mert döntésünkkel azt kockáztatjuk, hogy a burkolat a ragasztás hiányosságai miatt néhány éven belül tönkremegy. Erre kültérben vagy az erősen igénybe vett felületek esetében igen nagy eséllyel számíthatunk.

Amennyiben módunkban áll, a kivitelezést mindenképpen bízzuk szakemberre! Vannak olyan kritikus helyszínek és kényesebb felületek, amelyek burkolásához a szakértelem mellett nagy tapasztalatra is szükség van. A teraszok tipikusan ebbe a kategóriába sorolhatók, hiszen ezeknél a burkolólapok mellett az aljzatot is be kell kenni csemperagasztóval, és az egyes elemek szintbe helyezése is nagy kihívás, amit csak egy rátermett burkoló tud megoldani.

Van néhány gyakorlati hiba a csempe ragasztása során, amelynek elkövetésétől óvnak a tapasztalt szakemberek. Ezeket soroljuk fel az alábbiakban:

1. A gyártói utasítások ignorálása: Ahogy ezt már a bevezetőben is írtuk, a termék tulajdonságait és alkalmazási módját minden esetben tartalmazza a csomagolás. Ezen felül a gyártók saját online felületeiken és katalógusaikban bővebb tájékoztatást adnak a felhasználást és a speciális követelményeket illetően. Ezeket minden esetben olvassuk el figyelmesen, már a vásárlás előtt!
2. Fogazott simítóméret: Minden esetben a csempe méretéhez és típusához illő fogazott simítóméretet érdemes használni. Ha nem így teszünk, akkor a ragasztóágy nem lesz megfelelő, és a csempék közé felnyomódhat a ragasztóanyag.
3. Nem elegendő ragasztófedettség: A tartósság szempontjából kritikus, hogy a csemperagasztó egyenletesen legyen elosztva a csempe teljes hátoldalán. Erről mindig győződjünk meg, mert a nem megfelelő ragasztófedettség miatt gyengül a ragasztás, így a csempék könnyen meglazulhatnak.
4. Várjuk ki a száradási időt: Ezt a fontos információt szintén tartalmazz a termék leírása, ettől nem ajánlott eltérni, nem szabad idő előtt folytatni a burkolási folyamatot, mert ez szintén gyenge ragasztáshoz vezethet.
5. Ügyeljünk a dilatációs hézagokra: Főként az óriási méretű burkolólapok esetében, illetve a nagyobb hőingadozásnak kitett épületrészeknél fontos, hogy ún. tágulási hézagokat (dilatációkat) építsünk be a mozgások kezelésére.

Ahogy a fentiekben is írtuk, az extra nagy lapokkal való burkolás speciális eszközöket, anyagokat és szaktudást igényel. Ebbe a megfelelő csemperagasztó anyagok kiválasztása és alkalmazása is beletartozik. Az alábbi videóban gyakorlott szakemberek mutatják be a folyamatot a Cemix termékeinek felhasználásával.