A Fogadófelület előkészítése

A hidegburkolási munkák első – vagy ha úgy tetszik, nulladik fázisa – az előkészítés, ami azért különösen fontos, mert a nem kellően előkészített fogadófelületről könnyebben leválhatnak a burkolati rétegek, így a befektetett idő, energia, pénz és anyag könnyen kárba vész.

Az előkészítést is több lépésre lehet osztani. Egy felújítás a visszabontással kezdődik, amikor a mélyben lévő hibák felszínre kerülhetnek. Ezek javítása után jön az aljzatkiegyenlítés, mert csak teljesen sík felületre javasolt ragasztani.

Lényeges, hogy az alapfelületre kerülő anyag esetén biztosítani kell a megfelelő tapadást, csempéknél akár tapadóhíd használatával is.

Tanácsok a gondos előkészítéshez

A felület gondos előkészítése a minőségi hidegburkolási munka alapja. Ehhez az alábbi tanácsokat érdemes betartani:

  • Az alapfelületnek megfelelő szilárdságúnak, por- és szennyeződésmentesnek kell lennie.
  • A könnyen mozgó részeket el kell távolítani.
  • A felület hibáit a burkolás megkezdése előtt legalább három nappal ki kell javítani.
  • A vízszigetelés vagy a ragasztó felhordását megelőzően minimum 1 nappal a felület egyenletes szívóképességét, stabilitását és a megfelelő tapadóerőt biztosítani kell.
  • A felület előkészítését nagyban befolyásolj a burkolandó alapfelület anyaga és a hidegburkolati rétegrend.
  • Ha nem vagyunk biztosak tudásunkban, ezeknek a műveleteknek az elvégzését érdemes szakemberre bízni.
© Lasselsberger GmbH

Felületi javítóanyagok

Még új építésű épületeknél is oda kell figyelni a megfelelő, tapadóképes fogadófelület kialakítására. Általános esetben a cementes vakolatok és padozatok nem igényelnek különösebb előkészítést, csak alapos portalanítást. Gipszes kötőanyagú aljzat és vakolat esetén már oda kell figyelni a cementes rétegtől való elválasztásra, melyhez alapozót (padlóra és falra 5450 GrundPlus, színezővakolatok alá 2615 Putzgrund) használunk. Alapjában véve vizes helységekben nem célszerű gipsz kötőanyagú termékeket alkalmazni a visszalágyulás veszélye miatt.

Gipszkarton esetén mélyalapozóra (2614 Deep Primer) van szükségünk, hogy a papírréteget áthidalva a két kötőanyagot összekössük. Hornyok fészkes javítására is speciális javítóanyagot célszerű használni (2112 Renobet), amely gyorskötő és nem reped nagy vastagságban sem. Vasbeton szerkezetek esetén a Recon termékcsalád javítóanyagait (1615 CT-Max, 1645 CT-Mix) javasolt használni, mert ezek a betonacélt is védik a későbbi korróziótól.

Mit kell tudni az alapozókról és a tapadóhidakról?

  • Ezek mindegyike vékony rétegben felhordott, folyékony anyag, amelyek előkészítik a felületet.
  • Alapozót elsősorban nedvszívó felületre alkalmazzunk a nedvszívás csökkentése érdekében.
  • Mélyalapozót az elöregedett, krétásodott felületi szilárdság növelésére használjuk, vagy gipszkartonra alkalmazzunk, hogy a felületi papír réteget átitatva kötést biztosítson a mélyebb rétegekkel.
  • Tapadóhidat sima és nem nedvszívó felületeken alkalmazzunk az inkompatibilis anyagok közötti tapadás elérése érdekében. Inkompatibilitás alatt itt azt értjük, hogy két anyag nem képes egymáshoz kellő szilárdsággal tapadni.

Miért érdemes alapozót használni?

  • A nedvszívó képesség csökkentése érdekében, hogy az alapfelület ne szívja ki a kötés kialakulásához szükséges vizet a vízszigetelésből, padlókiegyenlítőből vagy ragasztóból.
  • A nedvszívás kiegyenlítése érdekében, hogy a felület egyenletesen száradjon. Ez a művelet elsősorban padlókiegyenlítők használata esetén fontos.
  • A felület szilárdítása céljából (enyhén porózus felület esetén alkalmazható csak).
  • A különböző rétegek közötti tapadás javítása érdekében.

Aljzatkiegyenlítés, padlókiegyenlítés

Ez a hidegburkolás előkészítő fázisának következő fontos lépése. Ezeknek a termékeknek két változatát különböztetjük meg: az önterülőt és a nem önterülőt. Önterülő aljzatkiegyenlítőt alkalmazunk minden olyan esetben, ha lejtésmentes vízszintes felületet szeretnénk elérni. A termék kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy milyen rétegvastagságban akarjuk elkészíteni, valamint az, hogy gyorskötő tulajdonságú anyagra van-e szükségünk.

A másik típus a nem önterülő kiegyenlítés, amely elsősorban foltszerű javítást, vagy különböző síkokban elhelyezkedő felületek (pl. lépcső) kiegyenlítését teszi lehetővé. Ebbe a kategóriába tartoznak a lejtésképzés (pl. épített zuhany) anyagai is, mint az előzőekben említett Recon javítóanyagok, amelyeket az esztrich szabvány alapján is minősítettek (CT-Max, CT-Mix).